OSZD MEG MÁSOKKAL!

 

JOGI LÉPÉSEK A RENDELETI KORMÁNYZÁS ELLEN MAGYARORSZÁGON

Bevezetés

Magyarországon a rendeleti kormányzás olyan helyzetet teremtett, amelyben a hatalom koncentrálódik, és a demokratikus elveket figyelmen kívül hagyják. Az elmúlt években a kormány egyre inkább rendeletek útján gyakorolta a hatalmat, amely jelentős mértékben sérti a jogállamiságot és a parlament ellenőrző szerepét. Ez a dokumentum jogi alapot biztosít arra, hogy fellépjünk a rendeleti kormányzás ellen, és ismerteti azokat a lépéseket, amelyek révén a demokratikus irányítást vissza lehet állítani.

A rendeleti kormányzás alapvető problémái

  1. Indokolatlan rendeleti kormányzás: Magyarország jelenleg nem áll olyan fenyegetés alatt, amely rendeleti úton való irányítást indokolna. Az Ukrán-Orosz konfliktus közvetlenül nem veszélyezteti az ország biztonságát vagy stabilitását, így a rendeleti kormányzás szükségtelen, és jogellenesen korlátozza a parlamenti ellenőrzést. A kormány által alkalmazott rendeleti intézkedések mögött sötét szándékok húzódhatnak, amelyek a hatalom kizárólagos birtoklására vagy megtartására irányulnak.
  2. A demokrácia végveszélyben: A rendeleti kormányzás Magyarországon mára olyan szintet ért el, amely súlyosan veszélyezteti, illetve meg is szüntette a demokratikus kormányzást. Az állampolgárok alapvető jogait – beleértve a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot és az igazságszolgáltatás átláthatóságát – fokozatosan csorbították. A hatalommal való visszaélés lehetősége megnőtt, mivel a kormány önkényes módon, parlamenti ellenőrzés nélkül hozhatja meg döntéseit.
  3. A hatalom túlzott centralizációja: A kormány rendeleti úton való irányítása megkerüli a demokratikus intézményeket, különösen a parlamentet, amelynek szerepe jelentősen csökkent. Ez a hatalom központosításához és az ellenzéki hangok elhallgattatásához vezet, és megakadályozza a politikai rendszer egészséges működését.
  4. A jogállamiság megsértése: Az Alaptörvény előírja a hatalmi ágak szétválasztását és a parlamenti kontrollt, de a rendeleti kormányzás ezzel szembe megy. Az indokolatlan rendeletek megkerülik a törvényhozást, aláásva az ország jogállami berendezkedését, amely alapvetően veszélyezteti az állampolgárok jogait és szabadságát.

Alkotmányos jogi érvek a rendeleti kormányzás ellen

  1. Az Alaptörvény megsértése: Az Alaptörvény B) cikkelye kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. A rendeleti kormányzás sérti ezt az alapelvet, mivel a döntéshozatal központosított és nem átlátható. A 15. cikkely is rögzíti, hogy a kormányzati hatalom gyakorlása a parlament ellenőrzése alatt áll, ami a rendeleti kormányzás esetében nem valósul meg.
  2. A parlament mellőzése: Az Alaptörvény C) cikkelye előírja, hogy Magyarországon a népszuverenitás alapján a parlamentnek kell gyakorolnia a legfőbb döntéshozatali hatalmat. A rendeleti kormányzás a parlamentet megkerüli, ezzel megsérti ezt az alapvető elvet, és veszélyezteti a demokratikus ellenőrzést.
  3. Alkotmányos válsághelyzet hiánya: Az Alaptörvény világosan meghatározza, hogy rendeleti kormányzásra csak rendkívüli helyzetekben van lehetőség, mint például háborús vagy természeti katasztrófa esetén. Az Ukrán-Orosz konfliktus azonban nem jelent közvetlen veszélyt Magyarországra, így a kormány rendeleti kormányzása alkotmányellenes és indokolatlan.

Nemzetközi jogi alapok a fellépéshez

  1. Az Európai Unió alapértékeinek megsértése: Az Európai Unió tagállamai kötelesek betartani az alapvető demokratikus normákat, amelyek közé tartozik a jogállamiság, a parlamenti felügyelet és az alapvető jogok védelme. Magyarország jelenlegi rendeleti kormányzási gyakorlata ellentmond ezeknek az alapelveknek, és veszélyezteti az ország demokratikus berendezkedését.
  2. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye: A rendeleti úton hozott intézkedések gyakran sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogokat, mint például a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot. A jogorvoslathoz való jog megsértése szintén veszélybe kerül, amikor a kormány rendeletekkel korlátozza ezeket az alapvető jogokat.
  3. Nemzetközi szervezetek felügyeleti szerepe: A Velencei Bizottság korábban többször is rámutatott arra, hogy a rendeleti kormányzás csak akkor elfogadható, ha a körülmények valóban indokolják. A jelenlegi magyar helyzet azonban nem felel meg ezeknek a feltételeknek, így a nemzetközi jogi szervezetek előtt is indítható eljárás Magyarország rendeleti kormányzási gyakorlata ellen.

Jogi lépések és stratégia

  1. Alkotmánybírósági felülvizsgálat: Be kell terjeszteni egy alkotmánybírósági beadványt, amely felhívja a figyelmet a rendeleti kormányzás alkotmányellenességére. Az Alkotmánybíróság feladata lenne annak vizsgálata, hogy a jelenlegi kormányzati gyakorlat mennyiben sérti az Alaptörvényt és a demokratikus jogállamiság elvét.

    Az Alkotmánybíróság felülvizsgálati szerepe a Fidesz kormányzása alatt jelentősen csökkent, és gyakorlatilag elvesztette azt a funkcióját, amely az új törvények alkotmányosságának ellenőrzését végezte volna el. Az Alaptörvény bevezetése során az Alkotmánybíróságot korlátozták, így már nem tudja megfelelően összevetni a törvényeket az 1989-es Ideiglenes Alkotmánnyal. Ezáltal az intézmény, amely korábban a jogállamiság védelmének egyik legfontosabb őre volt, elvesztette azt a képességét, hogy érdemi kontrollt gyakoroljon a kormányzati hatalom felett.
  2. Nemzetközi jogi eljárások: Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak azok, akik úgy vélik, hogy a rendeleti kormányzás által sérültek az alapvető jogaik. Az Európai Bizottság is eljárást indíthat Magyarország ellen, ha bizonyítékot talál arra, hogy a kormány rendeleti kormányzása sérti az uniós jogot.
  3. Európai Uniós jogi fellépés: Az Európai Unió intézményei előtt lehet indítani eljárásokat annak érdekében, hogy Magyarország rendeleti kormányzása miatt szankciók lépjenek életbe. Az EU Alapjogi Chartája egyértelműen előírja, hogy a döntéshozatali folyamatnak demokratikusnak és átláthatónak kell lennie, amit a rendeleti kormányzás súlyosan megsért.

Összegzés

A rendeleti kormányzás Magyarországon nem indokolt, mivel az országot nem fenyegeti közvetlen veszély. A kormányzat visszaélésével, hatalmi ambícióival és a demokratikus irányítás kiiktatásával súlyosan veszélyezteti az ország alkotmányos rendjét és a jogállamiságot. A jogi lépések sürgőssége és fontossága abban rejlik, hogy a magyar állampolgárok visszakapják jogaikat és beleszólásukat a kormányzásba. A hatalom kizárólagos birtoklása nemcsak a demokrácia alapjait ássa alá, hanem hosszú távon is súlyos károkat okoz a társadalomnak.