AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS AZ ALKOTMÁNY KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG: és a rendszerváltás szükségessége
ÁLLÍTÁS:
A Fidesz 2012 januárjában bevezetett Alaptörvénye nem egyenrangú a Magyar Köztársaság Alkotmányával, mert annak elfogadásában és létrehozásában a nép akarata és felhatalmazása nem érvényesült, míg az Alkotmány lényegében a nép akaratának, jogainak és szuverenitásának kifejeződése. Az Alaptörvény bevezetésével párhuzamosan létrejött a Magyar Köztársasággal szemben álló „Magyarország” elnevezésű állami entitás, amely a magyar társadalmat nem tájékoztatta, és a népi felhatalmazás nélkül kezdte meg működését.
szerk: (mivel a Fidesz létrehozott a Magyar Köztársaság területén egy teljesen új identitást, amit Magyarországnak nevezett el és Alaptörvénnyel látta el ezért sem helyezhette hatályon kívül a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mivel az új identitás nem részese a Magyar Köztársaságnak. Többek között)!
A Fidesz megtévesztően alkalmazza az Alkotmány elnevezését az Alaptörvényre is. A kettő nem ugyan az és nem ugyan olyan erővel bír! Az Alkotmány abból a hatalom bírtokából származik, ami a Néptől ered, míg az Alaptörvény attól a hatalomtól gyakorlójától származik, amivel a Nép ruházta fel az Alkotmányban rögzített elvek szerint. Azt a hatalmat gyakorló esküvel is elfogadott, majd az esküjét megszegve a Nép ellen tört! Elárulta a legfőbb hatalom bírtokosát a Népet!
OKFEJTÉS:
Az Alkotmány szellemisége szerint minden hatalom a népből ered, és a demokratikus kormányzás alapvető elve az, hogy a társadalmat érintő alapvető szabályokat, különösen az ország jogi alapjait, a nép közvetlen felhatalmazásával lehet csak megváltoztatni. Az Alkotmány egy társadalmi szerződés, amelyben a nép és az államhatalom közötti viszonyt rögzítik, biztosítva a jogokat, kötelességeket és egyensúlyt hozva létre az államhatalmi szervek között. Ennek megalkotásához vagy módosításához elengedhetetlen a nép jóváhagyása, hiszen csak így tartható fenn a demokrácia alapvető elve: hogy minden hatalom a népé, és csak azzal az engedéllyel lehet az ország alapjogait megváltoztatni, akiknek az életére ez közvetlen hatással lesz.
A Fidesz által megalkotott Alaptörvény azonban eltért ettől a demokratikus elvtől, mivel a nép jóváhagyása nélkül, egy szűk politikai hatalmi réteg kezdeményezésére született. Az Alaptörvény megalkotásával a hatalom figyelmen kívül hagyta a társadalmi szerződés alapelvét, az önálló állami irányítást és hatalmat saját szabályrendszerével kívánta megerősíteni. Ennek eredményeként a nép jogai korlátozódtak, a kormányzat hatalma közvetlenül megerősödött, amely felborította az Alkotmány demokratikus alapjait.
A magyar emberek számára ezért fontos felismerni, miért szükséges az Alkotmány: a nép szabadságának, jogainak és érdekeinek legfőbb védelmét biztosítja. Egy valódi Alkotmány a hatalmat a közjó szolgálatába állítja, ahol a fékek és ellensúlyok rendszere megakadályozza az önkényes döntéseket. Az Alaptörvény ezt az egyensúlyt felborította, kiemelve a hatalmat a nép kontrollja alól.
Ezért a valódi és tényleges rendszerváltás elengedhetetlen. Az Alkotmány nélkül a nép elveszíti közvetlen lehetőségét arra, hogy felelősségre vonja az őt irányítókat, és hogy közvetlenül beleszóljon saját életének alapvető szabályaiba. Az Alkotmány a nép jogosítványa és ereje, mellyel biztosíthatja saját érdekeinek, méltóságának és igazságának védelmét.
Az Alaptörvény bevezetésével „Magyarország” néven létrejött egy új entitás, amely a Magyar Köztársaság helyére lépett, de ezt a magyar társadalommal sem az előzetes egyeztetés, sem közvetlen jóváhagyás útján nem ismertették. Ennek következtében a magyar társadalom jogainak, szabadságának és méltóságának egyik legfőbb garanciája, az Alkotmány által biztosított védelmi mechanizmus sérült. Az Alaptörvény nem felel meg annak a követelménynek, hogy a hatalom a nép szolgálatában álljon; ehelyett a hatalmi önkényt és a kormányzati kontrollt helyezte előtérbe.
KIMONDHATÓ-E, HOGY AZ ALAPTÖRVÉNY NEM EGYENRANGÚ AZ ALKOTMÁNNYAL?
Igen, kimondható, hogy az Alaptörvény nem tekinthető egyenrangúnak az Alkotmánnyal, ha a nép szuverenitásának elvét vesszük alapul. Az Alkotmány lényegében a nép akaratának és jóváhagyásának kifejeződése, amely a hatalom forrásaként a népet tekinti, és ezzel biztosítja az állam működésének demokratikus alapját. Az Alkotmányban az állampolgárok kifejezik, hogy minden hatalom tőlük ered, és elvárják, hogy ezt a hatalmat csak az ő beleegyezésükkel, a társadalmi szerződés betartásával a Magyar Köztársaságban a törvényesen és az Alkotmányra épülő választási törvény betartásával a választott képviselők gyakorolják.
ÉRTELMEZÉS:
Az Alaptörvény azonban nem ezen elvek alapján jött létre. Nem a nép kezdeményezésére, hanem egy politikai hatalom döntése nyomán született, amely önmagát szabályozta, saját kereteit határozta meg, anélkül, hogy az emberek ebbe közvetlenül beleszólhattak volna. A nép jóváhagyása hiányzott, és így a dokumentum nem tekinthető a társadalom teljes körű felhatalmazásának eredményeként. Az Alaptörvény ebben a felfogásban a hatalom önmaga által formált szabályrendszere, amely nem helyettesíti az Alkotmány demokratikus elvekre és a társadalom teljes felhatalmazására épülő alapvetését.
Ezért kijelenthető, hogy az Alaptörvény nem ér fel az Alkotmánnyal, mivel nem fejezi ki a nép legfőbb hatalmát, hanem inkább a hatalom saját pozíciójának megszilárdítását célozta. Ahhoz, hogy a magyar társadalom visszanyerje az Alkotmány által biztosított jogait, elengedhetetlen, hogy visszatérjen ahhoz az Ideiglenes Alkotmányhoz, ami rögzítette a Népet, mint a legfőbb hatalom bírtokosát „MINDEN HATALOM A NÉPÉ”, és amely valóban a magyar nemzetet, nem pedig egy szűk politikai réteg érdekeit szolgálja.
A MEGOLDÁS SZÜKSÉGESSÉGE: Rendszerváltás
Az Ideiglenes Alkotmányhoz való visszatérés és a nép szuverenitásának helyreállítása érdekében elengedhetetlen a rendszerváltás. Az Alkotmány visszaállítása biztosítaná, hogy a hatalom a nép kezében maradjon, és közvetlen beleszólása legyen saját jövőjébe. Egy új, valódi rendszerváltás nélkül a magyar társadalom továbbra is kiszolgáltatott a hatalmi önkénynek és a jogai korlátozásának, valamint tovább vergődik egy olyan párhuzamos Magyarország nevezetű államban, amiben a jogait folyamatosan csorbítja a hatalmi elit.
Az Alkotmány visszaállítása a demokrácia, az alapvető jogok és a társadalmi igazságosság helyreállításának eszköze lenne. Ezért a magyar emberek kezében van a megoldás lehetősége, hiszen a valódi rendszerváltás az egyetlen út a közösség érdekeit képviselő, népi jóváhagyáson alapuló Alkotmány visszaállítása felé. Az Alkotmány, a nép szabadságának és jogainak garanciájaként, nélkülözhetetlen a társadalmi felelősség és a jogállamiság megőrzéséhez, és lehetőséget ad arra, hogy Magyar Köztársaság ismét a nép demokratikus akaratának megfelelően működjön.
szerk. K.J.
megjegyzés.: fentartom a jogot ahhoz, hogy ezt az írást alapelveiben ugyan nem, de szerkezetében megváltoztassam!